A stúdióban egy bútor sem volt.Szét volt tépve a tapéta és a földön hevert.Bill a terem közepén állt.Nem szóltunk egymáshoz, csak bementem és becsuktam az ajtót.-Szia..Bill..
-Én csak..Fanny és Lily szólt hogy valami nincs rendben.
-De..minden tökéletesen rendben van..-Ne hazudj!-Hallottam magamban egy hangot.-Illetve..
-Igen tudom..-Közelebb mentem.-Én csak visszahoztam a párnád.Most találtam meg.-Láttam Bill szemében hogy Ő is hazudik.
-Értem.-Közelebb mentem és megfogtam a kis szív alakú párnát, amit még Billtől kaptam.Nem engedte el.Én sem.Csak álltunk ott egymással szemben.A kezünk már majdnem összeért.
-A.. szerelem..csak egy félreértés két hülye között.-Mondtam akadozva mosolyogva.
-Igen.-Válaszolt Bill.Éreztem hogy megfogja a kezem.-Akkor én egy nagyon-nagyon nagy hülye vagyok.-Mondta és megcsókolt.Hatalmas kő esett le a szívemről.Leejtettük a kispárnát.Beletúrtam Bill hajába.-Szét fogok roppanni.-Mondtam halkan.
-Nembaj.
-Nem tudtam hogy ilyen erős vagy.-Bill csak mosolygott.Nem láttam mert csukva volt a szemem.De éreztem.
-Hiányoztál.-Mondta, de még mindig nem engedett el.
-Te is nekem.El sem tudod képzelni mennyire.
-De..Eltudom.-Bill lassacskán elengedett.Felvettem a párnát a földről.
-Akkor?Hogyan tovább?
-Szerintem menjünk innen ki.-Mondta Bill mosolyogva.-Mert..eléggé fura ez a hely.-Mosolyogtam.Kimentünk.Jess izgatottan várt a kocsiban.Kiszállt a kocsiból és boldogan kérdezte hogy mi van?
-Nem tudom.-Mondtam mosolyogva és megszorítottam Bill kezét.Bill visszaszorította.
-Én tudom.Illetve remélem.
-Áháá.-Mondta Jess mosolyogva.-Akkor este te is jössz a meglepire?
-Milyen meglepire?-Kérdezte Bill kiváncsan.
-Hagyd, úgy sem mondja meg..-Mondtam lehangoltan.
-Igaz.Nem mondom meg!-Mondta Jess mosolyogva.
-Jess, az íróasztalt hagyd itt.Én megyek.Szia...sztok?
-Akkor én is megyek!-Mondta Bill és utánam jött.-Szia Jess.-Beültünk Bill kocsiába.
-De rég láttam ezt a kocsit belülről.Dejó.-Néztem Billt.Láttam hogy boldog, de valami nyomasztja.-Baj van?-Kérdeztem halkan.A fejemet Bill vállára fektettem.
-Nem.Nincs.
-Biztos?
-I..gen.
-Okés.
-Szeretlek.
-Én is.
*Otthon*
Bementünk a szobába.
-Otthon, édes otthon.-Mondtam mosolyogva.Bill megölelt.
-De rég öleltelek már meg.
-Igenn..Kb. fél órája.
-Nembaj.
-Tudom hogy van valami baj.Látom.
-Hát.Igazából van.
-Mi?Nyugodtan elmondhatod.-Átöleltem Billt és megszorítottam.
-Csak az..Mostmár semmi.-Mondta Bill és fellélegzett.-És mi van a sajtóval?
-Jahj.Ki érdekellnek azok a hülye újságok?
-Igaz.-Mondta Bill és ö is megölelt.
-Csókolj meg!-Mondtam vágyakozva.-Szeretlek.-*.*NO KOMMENT az ezutáni eseményekre..
22.Rész
2010.11.02. 22:42
Címkék: love
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mythstory.blog.hu/api/trackback/id/tr172418353
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.